2012. április havi archívum

30
ápr
12

A csapat egyesül

Hosszú idő után Manci, Vöcsök és Chanson ismét találkoztak. A várakozásaimat felülmúlóan problémamentes volt a dolog. Mindenki mindenkivel jól kijött, kitörő örömel fogadták a vendéget.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Reklámok
29
ápr
12

Any colour you like

Fannival ismét teret engedtünk kreativitásunknak, az újonnan beszerzett áru alkalmazásával nagyszerű darabokat sikerült előszóltanunk a nemlétből. Szeretettel várjuk a rendeléseket, egyéni igények szerint!

29
ápr
12

agility

Chanson elkezdett ismerkedni a bonyolultabb akadályokkal, egyre kellemesebb vele a munka, sokat javult a koncentrációja :). A nagy melegre való tekintettel be kellett iktatnunk egy fürdőzést, ez tovább javította a munkakörülményeket. A tananyag elsajátítása is gördülékenyen halad, remélem a továbbiakman is ilyen lelkes(ek) lesz(ünk).

20
ápr
12

DIY, avagy oldódjon a show!

Fannival úgy döntöttünk, kipróbáljuk magunkat a kézműveskedés és a kutyázás halmazok egy metszetében, a design show felvezetőpórázak csillogó birodalmában. Kis tervezés után ma este el is készült az első darab, ennél csak jobb lesz, lehet leadni az eslő rendeléseket 🙂 A képek magukért beszélnek. 

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

15
ápr
12

(bárhogy is volt)… KEZDJÜK ÚJRA!

A melegebb időjárás beálltával végre rászántam magam. Nagyon régóta érzek már késztetést arra, hogy kiszakadjak a kiállítások közegéből, kicsit visszanyúljak a gyökerekhez. Ez elszánást igényelt. Úgy döntöttünk a körülmények fényében, hogy Chanson csak télen fog szülni, így addig lehetőségünk van még néhány akcióra. Eddig mindig a magányosnak mondható sportok/tevékenységek vizén eveztünk, ideje kicsit a szocializációra is adni, ha a dogdancinget el akarjuk kezdeni versenyszerűen. Így hát Vivivel és Chansonnal az ASE edzésén töltöttük mai délelőttünket. Eleinte nagyon nem akaródzott koncentrálni az ebnek, ám meglepetésemre, a foglalkozás végére szinte 100%-on teljesített. A probémát a többi kutya jelenléte szokta jelenteni, de mintegy fél óra után egészen kielégítően dolgozott. Nem volt tökéletes, nem állítom, de teljesen elégedett voltam vele, élvezettel dolgozott, mindenkivel kedves volt, tényleg jól éreztük magunkat, szeretném hinni, ennek ez a valódi célja. 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Sokkal pozitívabb mint a kiállítások teljesítményorientált és nem kutyacentrikus miliője. Az ismeretanyagot is könyen sajátította el, ez kicsit más, mint az eddigiek, de Chanson a kostruktív hozzáállásnak köszönhetően szerintem hamar bele fog rázódni. Nekem is rá kell állítanom az agyam, kicsit más vezetést igényel mint a DD vagy egyebek. Bevallom, jól is esik új terepen kipróbálni magunkat, remélem a többi tevékenységünkre is pozitív hatással lesz. Utána a közömbösítés miatt a fegyelmező foglalkozáson is maradtunk, úgy ítéltem, van még mit fejleszteni a figyelmén, valóban jótékony hatással volt rá. A jövőben rendszeressé szeretném tenni az edzések látogatását, mind az agility, mind a dog dancing miatt. A nagyszerű képekért és a segítségért szeretnék Vivinek köszönetet mondani! 🙂

11
ápr
12

Miskolc CACIB, gyakorlat, húsvét…

Szerda

Szívesen vágék a kellős közepébe, de talán ütősebb lesz, ha előbb fokozom a hangulatot. Az egri tenyészszemlén merült fel az ötlet, hogy a gyakorlatunk nagy részét letudhatnánk a jövő hétvégén, Miskolcon. Vasárnap amúgy is jó lenne, ha fel tudnám Zahirát vezetni, micsoda mázli, hogy még szállásunk is lenne, Tiszadorogmához is közel, nagyszerű. Így hát szerda délután, midőn kezdetét vette a szünet, volt szerencsém részt venni egy pazar ‘élet-halál’ tollasmérkőzésen (“Én félek…”), meglátogattuk a Dunát (Néztük, hogy úszik el a dinnyehéj.) , végezetül Fanninál kötöttem ki, az este mondanom sem kell, könnyedén telt.

Csütörtök

Másnap reggel lendületből kinéztem egy vonatot, átszaladtam Apához, hazaszaladtam, összehánytam a szükséges kellékeket (ez alatt értendő egy kosztüm, a grooming cuccok, az Európa zsebkönyvek sorozat néhány példánya, a számológép és a kutya), végezetül magamat meghazuttolva könnyűszerrel elértem egy vonatot. Át kellett szállnom Füzesabonynál, hogy elérjem az utolsó buszt ami a mára magát bázisunkká kinövő Tiszadorogma településre indult Mezőkövesdről. A Borsod Volán éjszakai járata a korai Star Treck részeket juttatta eszembe, a mezőn villámlott, telihold volt és ők lágy, kozmikuskék fénnyel derítettek. Ezen a ponton kell megjegyezzem, hogy Chanson minden várakozásomat felülmúlóan megbízható, kellemes útitárs. 🙂 . Szavamat ne feledjem, 45 perc intergalaktikus utazást követően (a zombis részt inkább átugranám, ne bringázzatok ittasan) megérkezénk úticélunkhoz. Papó lelkesen várt ránk a megállóban, oldalán a szovjet gyártmányú trekkingbiciklivel, ennek segítségével transzportáltuk haza csomagjaimat.

Péntek

Vidám estét és délelőttöt követően indultam Miskolcra, délutáni időpontban. Bebi valahogy hasonlóképpen indult szeretett fővárosunkból. És most jön a katarzis! Sikerült Mezőkövesden rövid várakozásnak utána a megfelelő kocsiba szállnom, így a tervnek megfelelően találkoztunk. Nem titkolom, nagyon büszkék vagyuk magunkra a mai napig, a Sic Itur ad Astra Team működik! De van jobb is! Ahogy leülök, kellemesen elhelyezkedünk, tőlünk pár ülésre egy szimpatikus fiatalember rákezdett egy szomorkás hangvételű, autentikus cigány búsuló dallamra. Magát gitáron kísérte. (Ha nem tévedek a dallam Szatmárból származik 😉 ) Sokan nem vették a poént, de hát ilyen ez. Befutva a Tiszaira, keresztmamám ,Csilla szedett minket össze, indultunk haza. Finom vacsorát követően kártyáztunk, megtanultunk veszíteni, majd kitaláltuk milyen undorító időpontban kell holnap kelni és nyugovóra térünk.

Szombat

Flottul összekapartunk magunkat, fél órával korábban érkeztünk a kelleténék, teljes sokkban várakoztunk, majd szerencsésen be lettünk osztva egymás mellé jegyzőnek egy kedves osztrák bíró, Günther Ehrenreich mellé, a társaságis ringbe. Szemet gyönyörködtetően igényes és határozott bírálatnak lehettem szemtanúja.  A kommunkiáció sem okozott gondot, a nap végére megtanultam a német szakkifejezések nagy részét, Ehrenreich úr pedig előszeretettel használta a “KITÜNŐ EINS” szókapcsolatot. A ringünken tevékenykedő tolmács, Judit és helyi ringtitkár, Kata is nagyon kedvesek voltak, hálás vagyok, hogy velük dolgozhattam, kellemesen telt a munka 🙂 . A kajajegyet hamburgerre váltottunk, nem volt benne hiba, eközben Anna is csatlakozot hozzánk. Az esti beosztásnál én már ringtitkárént dolgoztam (volna…). A VI. fajtacsoport ringéjhez kerültem. A holdfény CAC kezdete előtt rákezdett az eső, a második behívott osztály magasságában már zuhogott. Sötét volt, kegyetlen hideg és a szél is fújt. Egyetlen olajmécses állt a pártunkon. A ring persze csúszott is. Végül cirka egy óra küszködés után érkezett a mentő hír, hogy aznapra a bírálatnak vége, holnap fejezzünk be. Ekkor csattant az ostor, természetesen minket talált meg az összes kiállító, meg kellett tudnom, hogy én tehetek a bizarr időjárásról és arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Behízelgő, meg kell hagyni. Hazafele a kocsiban próbáltunk magunkhoz térni, de a forró zuhany tette fel a pontot az i-re. Megvitattuk tapasztalatainkat és nagyon reméltük, hogy a tüdőgyulladás elkerül minket.

Vasárnap

Korábban keltem, hiszen a jó handler pontos, makulátlan, összeszedett. Perfektül glancba vágtam magam, megreggeliztünk és indultunk. Ezúttal unokahúgom, Léda is velünk tartott. Bebi azonnal ment regisztrálni, mi pedig a hideg elől a laktanyába menekültün. Kisebb megszakításokkal addig, míg ki nem derült az időjárás, ott is maradtunk. Eközben kaptam a hírt, hogy Anna használhatatlanná vált a tegnap este és a nyakába zúdult több liter esővíz hatására, így meló nélkül maradtam. Sebaj, gondtalan nézelődés. A délelőtt folyamán Lédával a tacskó bírálatot szemléltük, majd mikor Bebi végzett, haza indultunk. Ő Pestre, mi pedig Tiszadorogmára.  Kiadós beszélgetős este, a tanulságok levonása zárta a nem túl pihentető hétvégét, végre viszontláttam Chansont. Nagyon szeretném megköszönni Csillának és Lédának az asszisztenciát és a szállást, nélkülük nem lehettünk volna itt és semmiképp sem telt volna ilyen vidáman a hétévge. 🙂

Hétfő

A húsvéti nyuszi délre meghozta a jóidőt. Locsolók is akadtak, kellemes beszélgetések tömkelege (ezek szoktak hiányozni),  finom kalács és a kedvenc, gyilkos 17.5 km-es futóedzésem Chanssal, amit ősz eleje óta először futottam meg (csak szuicid hajlammal vagy pihenőkkel). Ezekkel az impressziókkal tudnám jellemezni ezt a napot. Ja, ne feledjem, elkezdtük foltos barátnőmmel kigyakorloni a heelwork elemeket, ezek tavaj nyár óta úsznak a levegőben.

Kedd

E napon kellett volna hazamenni, de úgy ítéltük ennyi még nem elég a frankóból, így ez a nap is eltelt a hatalmas túrák (mindig találunk valami újat!) és a szabadon követés elvontabb elemeinek jegyében.  

Szerda

Ma már tényleg hazajöttünk a déli vonattal egy utolsó séta után, döccenőmentesen. Elkészítettem a kisregényt is a történtekről, jöhet a pihenés. 🙂 Fényképek nem készültek, most nem volt nálam a masina.