New pictures

Egykét új felvétel Tiszadorogmán… Some new pictures from Tiszadorogma.

This slideshow requires JavaScript.

Boldog Karácsonyt!/Merry Christmas!

Szentendre CAC

Az év utolsó magyar kiállítása nem kecsegetett nagy élményekkel, könnyedén lezavartuk az ügyet, kellemes volt a hangulat, hideg az idő. Az eredmények: Növendék osztály K1, CAC s ezzel elkezdtük a felnőtt championátust, éljen. A továbbiakban azonban ismét szeretném a sportra fektetni a hangsúlyt, tettem is azt ez elmúlt pár hónapban, de itt nem volt még nyoma, bár szépen halad. Ez az év erősen eltolódott a kiállítások irányába, valószínűleg mert más versenyhez fiatal volt a kutya. A jövőben ezt vele és a többiekkel is máshogy tervezem. A kiállításba már beletanultunk annyira, hogy eltűnt a kezdeti varázs, jó program, de nem hinném, hogy valódi értékmutató. 

Debrecen CACIB

…Avagy “mi lettünk a legszebb fiatal szukák”

A hétvégétől előre tartottam, bevallom. Nehezen organizálhatónak tűnt, nagy anyagi vonzattal. Miután kiderült, hogy egyik jobb kezem se tud velem tartani, de még a bal sem, kezdett rajtam eluralkodni a pánik.  Pusztán a vonatút fizikai végrehajtása, a kutyával, csomagokkal és a boxszal nem egyszerű menet. Ám a megmentés mármár csodával határosan érkezett, oly formában, hogy apáék Debrecen közelébe mentek pont aznap zsűrizni egy népzenei minősítőre, így jó korán, de nem megtörve érkeztem a tett helysznére. Flottul megszereztem a katalógust, letáboroztam s nagy örömömre Anna érkezése és a bírálatok megkezdése előtt volt időm nyugalomban olvasni. Azt hiszem, az idő előrehaladtával és tapasztalataim növekedtével egyre lazábbanveszem majd, nem stresszelem túl. A bírálat előtt volt időm alaposan rákészülni, minek meg is lett az eredménye: egy HPJ-vel és egy Best Junior címmel gazdagodtunk, mivel Chanson befejezte a magyar fiatal championátust. Így a nap további részének emelkedett hangulatban csaptunk neki. Vidám Szombat volt, a javából. Tetézte még a helyzetet, hogy Enci Chansonnal népes mezőnyben 3. helyezést szerzett a Junior Handler eslő korcsoportjában. Gratulálok Nektek!:) Anna is eredményesen szerepelt egy weimari vizslával, épp hogy lemaradt a dobogóról, utolsóként esett ki. Így teljes jókedvvel zártuk a kiállítás első napját, ám rögtön beleünköztünk a szállás problémájába. Csak a város másik felén lévő campingben találtam  egy lakókocsi formájában hajlékot kicsiny csapatuknak. Az ár barátságos volt, spórolni akartunk, kalandra fel! Életemben először nem csalódtam egy elyen jellegű dologgal kacsolatban. Végül a taxi mellett döntöttünk, így az utazás problémáját áthidaltuk. A sofőrrel történő vidám beszélgetés után érkeztünk a kellems hangulatú kempingbe, ahol újszerű, tiszta lakókocsi várt minket. Ha mindez nem lett volna elég a gyönyörhöz, mikor szétnéztünk a DVD lejátszó környékén, az első lemez ami a kezembe akadt, a Viharsziget c. méltán elismert művet tartalmazta. Ott és akkor napunk elérte csúcspontját, de tudtuk még fokozni.  Ott és akkor napunk elérte csúcspontját, de volt még tovább is… Minekutána a sok apró vidám meglepetésen felbuzdulva elmentünk élelmet vásárolni  konstatálhattuk, hogy az átlagosnál jóval nagyobb sikerünk van a debreceni fiatalemberek körében. (Lehet hogy a handler szerelés tette…) Végül egy barátságos vendéglőbe ültünk be, hogy elköltsünk egy alaposan kiérdemelt vacsorát. Mostanában nem járok étterembe, de úgy éreztem, most nem árt megadni a módját. Fantasztikus gyros tállal tetéztük hát a napot. Miután lelki békénk tökéletes egyensúlyba állt, a kempinge érkezve szembesültünk a tőlünk nem oly messze található medencékkel és a szomszéd épületben megrendezésre kerülő osztálytalálkozóról/esküvőről kiszűrődő lágy mulatós zenével.  Kellően részegek voltak, csatlakozhattunk volna, de már nem voltunk éhesek. Így a lerámolást követően a víz fele vettük az irányt. (Sosem tudok ellenállni a ruhában pancsizásnak.) Mondanom sem kell, szereztünk pár vidám pillanatot magunknak, illetőleg készült pár halhatatlan felvétel is. A kedves gondnok megígérte ugyan, hogy a lábunk viszketni fog, és kifehéredik, de ez csaknem akart elkövetkezni, bármennyire vágytunk rá. A film nézésére tett kísérleteink kudarcba fulladtak, köszönhetően az iszonyatos képminőségnek, ezért az este zenélésbe és beszélgetésbe torkollt. Végül kis hármasunk meghitten nyugovóra tért az ágyon, ahol nem hittük, hogy elférünk, de még nagy is volt. Másnap reggel, a zenés-táncos ébresztőmet követően (Most is Sweet Home Alabama!) megettük a minőségi szilvalekváros sütit és sikerült életet öntenem magamba a még otthon palackozott szívmegállítós kávé révén. Így rövid készülődés után ismét a Nagyerdei Stadion fele vettük az irányt. A Vidám Vasárnap egy pillanatig úgy tűnt elmarad, mikor Chans Kitűnő I.-et kapott HPJ nélkül. Hitem szerint ezen múlt a fiatal Club Star. A bírálat rettentő korrekt volt és reális, mivel a meleg és a párás idő hatására a kutya minden porcikájával azon volt, hogy ne tudjam beállítani. Rogyasztott, ellentartott, hátracsapta a fülét. Amit el lehet képzelni. Ez tényleg a fuldokló a mély vízben esete volt. Nem vártuk meg a kiállítás végét, miután elbúcsúztunk Annától, akinek ezúton is nagyon köszönöm az asszisztenciát a vonatállomásra indultunk. Mivel a táskám szíja leszakadt, veszett kreatív módon egy pórázból kreáltam új akasztót, s ennek segítségével egész barátságos volt a hazajutás. A vonatot szerető városunk határáig kísérte a Nap, aztán lement. A Nyugatiba érve jegy hiányában hazabattyogtunk. Itthon szembesültem rövid számolgatást követően, hogy megvan a Fiatal Klub Star. Így összegezve a víkend parádés volt, noha hazaértem hajnali egy előtt és nem Kalinkáztam román nagymamákkal, feltette a pontot az I-re. További képek ITT.

Pápa CAC

This slideshow requires JavaScript.

Fantasztikus hangulatban telt. Időben érkeztünk, szervezetten, melynek meg is lett eredménye egy HPJ és egy Best Junior formájában, hovatovább a Junior BIS-ben 10-es szűkítésbe jutott. Nagyon szépen mutatta magát, igazán büszke lehetek rá. Lucával Junior Handleren 2. helyezést érek el.  Az egész kiállítást az ez úton nyert, mintegy szűk kilogramm olvadós cukor koronázta. Végig jó volt a hangulat, semmit sem felejtettünk el, de csak a szükséges dolgokat vittük, így minden eddigihez képest messze ez volt a legjobb kiállításunk. Hazafele adódott komplikáció mindössze egy vonat lekésése, és az elért vonat győri csatlakozásánál fennálló bő órás elmaradása volt (ennek okán a kora hajnali érezés) . Ám összekerültünk egy világítással el nem látott vagonban egy román hölggyel, aki unokája megszületését ünnepelte velünk az est hátralévő részében, miközben Bukarestbe tartott. Meglepő módon perfekt irodalmi angol nyelven társalogtunk.  Szóval az az igazság, hogy még mindig érhetnek pozitív meglepetések, ha nem is számítok már rá… Mi is jött másnap? hááááát: CSUTORÁS TÁBOR! Erről írt bejegyzésemben nem lenne túl sok köszönet, így hát nem születik meg, ez az amúgy kalandosnak ígérkező poszt…

Debrecen CAC

A debreceni CAC-on való részvételünk eredményesen egy HPJ-vel zárult, ha nem ugrik meg az eső miatt nem kizárt, lett volna több is, de ez legyen a legnagyobb baj. Egészen jól viselte magát a cudar idő ellenére. Mielőtt ringbe mentünk, leszakadt az ég, de ennél már csak jobb lehet a jövőben. Apának köszönöm a közreműködést!

Take me down to the paradise village…

avagy Tiszadorogmai csapatépítő hét. Igencsak tartalmasan telt, a szokásos kellemesnél is többnek titulálandó hangulatban. Már a mezőkövesdi várakozás közben is rövid varieté műsorral szórakoztattuk a nagyérdeműt:Chanson nagyon sokat fejődött dog dancing terén, és felhőtlenül jól érezte magát, ahogy mi is. A dzsungelharcból alaposabban merítettünk mint valaha. Toronyiránt mentünk a tiszai ártérben néhány bozótvágóval felszerelkezve, egészen a homokos partig.  (tettük ez a lovak adta szorongás okán) Az esték sem teltek tartalmatlanul, ahogy a képek is tanúsíthatják. Ami külön szórakoztató, hogy mikor valami hangkeltő után néztem, nehogy besüljön a buli találtam egy kompletten felhúrzott citerát, minőségi pengetővel és hangolókulccsal! Ha azonban ez nem lett volta elegendő a boldogsághoz, nem sokkal később, olvasnivaló után kutatva akadt kezembe (némi periférikus szépirodalomtól övezve) A. Einstein speciális és általános relelmet fejtegető könyvecskéje. Így hát nem csak az ‘érzésnek’ de reálos műveltségemnek is adhattam az elmúlt napokban, ezzel teremtve meg tökéletes belső összhangomat. Bebi kezébe az El nem égetett dokumentumok került valamint a 20. századi cigányság története Magyarországon, így egy helyen tudhattuk Einstein, a kommunizmus és anyám egy-egy legnagyobb  alkotását.

Jól érezni magunkat, mint mindig, most sem volt nehéz. Szeretném külön megköszönni a Guns’ n’ Roses és a Rolling Stones zenekar lankadatlan kitartását, továbbá a csapat minden tagjának kitartó jókedvét, közreműködését. Képek ITT.

Közép-Európa Kupa

Hétfőn Bebivel és Chansonnal a Komáromban megrendezésre került angol pásztor Közép-Európa Kupán vettünk részt.  Szombaton már tartottunk terepszemlét, de nem neveztem. Nem tudtam mekkora reményeket táplájak a dolog iránt, ennek okán egyáltalán nem tápláltam reményeket, de beleadtunk apait-anyait a felkészítésbe. A siker nem maradt el, noha nagyon erős konkurenciánk volt, sikerült begyűjteni egy Kitünő 2. címet, amire büszke vagyok, tekintettel arra, hogy tényleg minden ringben lévő kutya nagyon szép volt és a bíró több osztályban csak helyezés nélküli kitűnőket osztogatott. Ami külön öröm, hogy a bírálati lapon szerepelt egy “well presentation” . Ez megalapozta jókedvem, mellyel a nap további részét töltöttük. Bebi Junior Handleren ezúttal másdik lett, csak az a fájó, hogy egy triviális hülyeség miatt csúszott le a dobofó első fokáról. (rossz irányba került, mert elnézte…) Ezúttal Chansonnal villogott, ez előnyükre vált, meglátszott a kemény idomítás és gyakorlás. Oda jutott, hogy szerepel azon kevés ember közt akinek szeretem a kezében látni a kutyámat. (ez NAGYON nagy szó! ) Egy ízléses plecsnivel és kupával lettünk gazdagabbak, Chans pedig elnyerte helyesbített törzskönyvi nevét: Silver Dream Aussie’s Second Place Forever. 

This slideshow requires JavaScript.

Tiszafüred cac

Chanson Tiszafüreden Kitűnő második lett, egyre javul, nem vagyok elégedetlen vele. Az ezt megelőző este kedvéért önmagában megérte, a hangulatért és egy újabb tiszadorogmai hétvégéért. És a kozmetika… na az jó volt. Bebi Zazieval 3. helyet ért el junior handler versenyben, gratulálok neki és köszönöm az egyéb jellegű segítséget (mindenki másnak is).

This slideshow requires JavaScript.

Szilvávárad CACIB

Szilváscáradi CACIB első napjára neveztük Chansont ahol Kitünő III minősítést kapott. Herceg is szépen megnőtt, nagyon helyes kutyus lett, ő egy Kitünő II.-kal zárta a napot.Éljen, éljen! A nap jó hangulatban telt (biztosan, másra figyeltem). Bebi Junior Handlerben az első hatba jutott, nagyon büszke vagyok rá, ha Franko nem ugrik a cserénél, bitosan dobogón végez, sebaj…  Sok kedves ismerőssel találkoztunk, újakat is szereztünk, azt hiszem. A kiállítást követően Anya és Gábor megmentettek, és pár utcával arrébb drágán ettünk, rosszat.  Ezt követően áthajtottunk a hegyeken Miskolcra, gyors vendégeskedés legkedvesebb unokatesómnál, ami leöblítette az ezt megelőző megrázkódtatásokat. Végezetül csodával határos módon Tiszadorogmán kötöttünk ki, egészben.  Hangulatos. Másnap kezdődött a már megszokott. Most egy ló kergetett meg, Chanson búvárkodott és pont a ló miatt kénytelenek voltunk az ártéren keresztül hazajönni. Merem feltételezni, hogy rajtunk kívül neméppen járt arra ember az elmúlét években. Ez tényleg kemény volt. Persze most sem szenvedek hiányt kitűnő fotókban. Még egy nap, különösebb kalandok nélkül és ismét otthon. Ha summáznom kéne, megkérném az illetőt aki erre kért hogy most inkább hadd ne… (esetleg: Köti az ebet a karóhoz. Kinek a pap, kinek a papné/paplan. Türelem rózsát terem. Mindig az erősebb kutya élvezi a szerelmet és Láttam én már karón varjút….) (további fotók Chansonnál,  és a Családi Galériában)